Peller Anna egy napsugár. Tele élettel, humorral és nyitottsággal. Sok kemény időszakot élt meg élete során, de pont ettől vált ennyire elfogadó, pozitív személyiséggé. Életigenlő mentalitása miatt lett az Adj egy okot! #mosolyogj kampány arca, ahol többek között arról is beszélt, hogy mi az a magyar jellemvonás, amit legszívesebben azonnal kitörölne az emberek fejéből.

(Peller Anna színésznő, műsorvezető)

Fotó: César G. Touset
Stylist: Kiss Márk
Smink: Tóth Edina, Hargitai Lilla Marionnaud,
A smink előtti hidratáláshoz ezt a terméket használtuk!

 Az Adj egy okot! #mosolyogj kampány fotóin azt mutatják meg egy hónapon keresztül a felkért szereplők, hogy milyennek látják az utca emberét ma (bal oldali kép), illetve milyennek szeretnék látni őket (jobb oldali kép). 

A fotózás napján Anna őrületes rohanásban volt, de még így is eljött, hogy részese legyen a megmozdulásunknak. Gyors smink, és hajigazítás után beült a díszletbe és elkezdte a telefonját nyomkodni. Mi pedig vártunk rá, hogy kezdhessünk, mire ő felnézet és annyit mondott: „Már pózban vagyok, nem fotózunk?” Ugyanis az ő általa megtestesített jellemvonás nem más volt, mint a közöny, a befelé forduló, a külvilággal egyáltalán nem foglalkozó jellemünk.

„Alapvetően ez öli meg a napi kommunikációt az emberek között. Sajnos én is ilyen vagyok. Sokszor érzem azt, hogy egyszerűbb sms-ben, Messengeren megbeszélni a dolgokat, mintsem találkozni és személyesen beszélni a problémákról, dolgokról, vagy csak egyszerűen megkérdezni, hogy hogy vagy. Borzalmas, de ilyen világot élünk, minden felgyorsult, nincs idő a személyes kontaktusra, és ez nagyon rossz, mert a virtuális kommunikáció nagyon személytelen. Ez hatással van a hétköznapjainkra, amelyekben a valós, személyes beszélgetések, kapcsolatok másodlagossá válnak.” – fejtette ki nekünk Anna, és ezzel minden világossá vált.

Pár napra rá, amikor az interjút készítettem vele, nagyon sokat beszélgettünk a magyar mentalitásról, ami a kampányunkat is inspirálta. Vajon mitől vagyunk ilyen búskomorak? Miért nem tudunk örülni és megélni a boldogságot? És ha igen, akkor ezt miért nem közvetítjük intenzívebben a külvilág felé?

„Szerintem a magyarok nagyon szenvedélyesek, mi mindent nagyon megélünk, legyen szó pozitív, vagy negatív érzésekről. Ez persze sokkal igazabb a negatív dolgokra, amik jobban megviselnek minket. Nem hiába mondják azt is, hogy „sírva vígad a magyar” még a legboldogabb pillanatokban is látunk valami negatívat. Valahogy a génjeinkben van ez a búskomorság, önostorozás.”

Anna alapvetően egy extrovertált nő, életének alappillére a harmónia. Minden pozitív életszemléletet otthonról hozott, szülei ilyen környezetben nevelték, éppen ezért ő is arra törekszik, hogy ezt azonnal megteremtse maga körül. Ezért ő a középpontja minden beszélgetésnek, nagy nevetésnek, ezért kapja rendszerint a „főkomika” szerepeket a színházban. Ereje van, és ez a pozitív energia azonnal ráragad az emberekre, legyen ez egy meghitt beszélgetés, amikor az interjút készítettem vele, vagy éppen egy teltházas előadás a Budapesti Operettszínházban.

„Egy mosolynak tényleg hihetetlen ereje van. Miért ne mosolyoghatnék azon, ami tetszik, ami simogatja a lelkem? Legyen az egy idős néni az utcán virágcsokorral, vagy egy szimpatikus ember, aki szembe jön az aluljáróban, esetleg egy jó beszélgetés a színházi öltözőben. Merjük felvállalni az érzéseinket és merjük mindezt megmutatni! Félünk attól, hogy kommunikáljunk, hogy érzéseket közvetítsünk egymásnak, de ez nagyon hibás cselekedet, mert pont magunktól vesszük el mindazt a jót, ami igazán ízt ad az életnek.”

(Peller Anna és César G. Touset) 

Vajon Peller Anna milyen konfliktushelyzetben? - merül fel a kérdés. Vajon ezzel a mentalitással mit tudunk tőle tanulni? Biztosan van egy tuti tippje arra, hogy hogyan érdemes kezelni ezeket a helyzeteket. Ahogy veszi a levegőt, hogy válaszoljon a kérdésemre, már készítem is a ceruzámat, hogy minden tippjét azonnal lejegyzeteljem.

„Velem művészet összeveszni, egyenesen gyűlölöm a konfliktusokat. Képtelen vagyok arra, hogy körülöttem vita, feszültség legyen. Mindenképpen a megegyezésre törekszem, képtelen vagyok úgy lefeküdni aludni, ha például előtte veszekedtem a férjemmel és nem beszéljük meg a dolgokat. A beszélgetés az alapja mindennek, a probléma orvosolásának is. Merd elmondani a véleményed, hallgasd meg a másik felet és keressétek a megfelelő kompromisszumot.”

A probléma megoldást is saját bőrén tanulta meg Anna egészen fiatalon, amikor kis túlzással a családján kívül nem volt olyan ember a környezetében, aki egy kicsit is elfogadta volt őt. Közutálat tárgya volt az iskolában, ahol sokszor verbálisan és fizikálisan is bántalmazták.

„Én egy szemüveges, nagyon kövér lány voltam, akit mindenki utált, akit cikiztek, bántottak és kiközösítettek. Ezeket az éveket nagyon nehezen viseltem. Az egyedüli menedéket nekem a családom adta, akik elfogadtak és olyannak láttak, mint amilyen valójában vagyok. Ekkor jöttem rá, hogy mindenkinek kell valaki, aki szeret tiszta szívből és elfogad. Ha ez nincs meg, akkor teljesen mindegy, mennyire vagy boldog, egy fabatkát sem ér.”

Viszont ezektől a kemény leckéktől vált olyanná Anna, mint amilyennek most ismerhetjük. Lefogyott, a szakmájában sikeres és hihetetlenül boldog. Semmit nem bánt meg az életében, szerinte minden úgy volt jó, ahogy megtörtént. Pont azért, mert ezek ösztönözték őt arra, hogy megtanulja felvállalni magát, és mindent a lehető legnyitottabban kezeljen.

Számos művész, és közéleti személyiség is csatlakozott a kampányunkhoz. Olvassátok el Kocsis Tibor, Sváby András és Hadas Kriszta és Mádai Vivien interjúját! Sorozatunk következő szereplőjéről jövőhét szerdán olvashattok! Addig is nézzetek át a WMN.hu-ra, ahol a kampány többi szereplőivel is találkozhattok, köztük Fiala Borcsával.