A saját rossz szemléletünk a legnagyobb akadálya annak, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, hogy teljesek legyenek a hétköznapjaink, és hogy alapvetően egy pozitívabb gondolkodású társadalommá formálódjunk. Ezen a rossz szemléleten szeretnénk változtatni vagy legalábbis gondolkodásra sarkallni benneteket online partnerünkkel, a wmn.hu-val. Erre találtuk ki az Adj egy okot! #mosolyogj kampányunkat, aminek az aktuális megszólalója Sváby András.

(Sváby András televíziós újságíró)

Fotó: César G. Touset
Stylist: Kiss Márk
Smink: Tóth Edina, Hargitai Lilla Marionnaud,
A smink előtti hidratáláshoz ezt a terméket használtuk!

 Az Adj egy okot! #mosolyogj kampány fotóin azt mutatják meg egy hónapon keresztül a felkért szereplők, hogy milyennek látják az utca emberét ma (bal oldali kép), illetve milyennek szeretnék látni őket (jobb oldali kép). 

Miért jobb morcosan lenyomni az ébresztőórát, kurvaanyázva elmenni reggel a munkahelyre, ahol már az első tíz perc után csak azt várjuk, hogy mikor mehetünk haza. Indulásig jól kibeszélni az egyik kollégánkkal a másikat, közben persze panaszkodni, aztán azért hencegni is egy kicsit, majd jót hőzöngeni az esti híradón, végül a párunkkal nagy egyetértésben rájönni lefekvés előtt, hogy mindenki mekkora faszkalap. Bezzeg mi! Megkeseredett, indulatokkal teli hétköznapokat élünk, és ezért éppen annyira lehetünk felelősek, mint az, aki kiváltotta belőlünk. Vajon lehet-e ezen változtatni, és ha igen, akkor hogyan?

„Ha tömegekről beszélünk, akkor nagyon nehéz helyzetben vagyunk, hiszen nem lehet egy csapásra megváltoztatni egy ország szemléletét. Egészen addig, amíg hagyjuk, hogy egymásnak uszítsanak minket különböző, kisebb-nagyobb frontvonalakon, addig nem lesz változás. Az elmúlt évtizedekben, családok szakadtak szét és barátságok szűntek meg sok ostobaság miatt, amiről mi tehetünk, mert hagyjuk, hogy megtörténjen velünk. Teljesen érthetetlen viszonyok miatt kerültünk ilyen helyzetbe és ez számomra elfogadhatatlan.” – meséli Sváby.

Andrást egy hihetetlenül kedves, őszinte embernek ismertük meg, amikor fotóztuk ezt a kampányt. Beült a díszletbe, megdöbbentem, hogy mennyire határozott elképzelése van arról, milyen hangulatot szeretne megjeleníteni a készülő képen. A feladat az volt, hogy megmutassa azt a tipikus jellemvonást, amit nagyon nem tud elfogadni a magyar ember a saját társadalmában.

„Ha valami zavar engem, akkor az az álszenteskedés, a szemforgatás és az őszintétlenség. Azt gondolom, hogy a magyarokra halmozottan igaz, hogy mi álszentek vagyunk. Igazából nem tudom az okát, hogy ez miért van, de ha jól figyelünk, akkor megtaláljuk a politikában, a vallásban, és a hétköznapjainkban is. Ennek a társadalomnak a legnagyobb hibája, hogy egyre több a szemforgató, a még magával sem őszinte ember.„

(Sváby András és César G. Touset)

Ha nem vagy őszinte, az a baj, ha pedig az vagy, akkor az a baj. Miért van az, ha megdicsérünk valakit, hogy milyen jól néz ki, akkor az azonnal elkezd szavatkozni, hogy: „Jaj ne mondd már, nem is nézek ki jól!” Miért nem vágjuk rá, hogy: „Köszönöm szépen, én is így érzem!” Mindig az az érzésem, hogy valahogy itthon nem trendi jól érezni magunkat a bőrünkben.

„Az ember ne érezze magát rosszul, mert boldog és teljes az élete. Ami fontos, tudjuk kezelni az emberek esetleges rosszindulatát ami ebből adódhat. A jó kommunikációval nagyon sokat fordíthatunk ezen a helyzeten. Egyszerűen semmi szükség a hencegésre.”

Kérdés, mit lehet kezdeni ezzel a tipikus mentalitással. Sok lehetőség van, megszoksz, megszöksz, vagy megpróbálsz a mikrokönyezetedre hatással lenni, hiszen a világot úgysem tudjuk megváltoztatni, de nagy hatással lehetünk a közvetlen környezetünkre. A mosolynak óriási ereje van, a kérdés, hogy mikor és mire használjuk fel. Lehet, hogy ismeretlenek számunkra azok az emberek, akikre holnap, vagy azután éppen a villamoson rámosolygunk, de egy jól irányított kedvességgel meghatározhatjuk a napjukat, miközben nekünk semmibe sem kerül. Szerintem itt kell elkezdeni, és ezzel András is egyetért.

„Épp, amikor beszéltünk telefonon, egy zebrán álltam meg az autómmal és miközben átengedtem a gyalogost, rámosolyogtam. Ő visszamosolygott. Itt kezdődnek a dolgok. Tenni apró lépéseket, adni és kapni, ez lehet egy pozitív szó, vagy mosoly, akkor azok oldják a feszültséget és arra nagyon jól reagálnak az emberek, még akkor is, ha az elején ezen meglepődnek. Igaz, ezek a kommunikáció apró rezdülései, de nagyon fontosak a hétköznapokban.”

 Számos művész, és közéleti személyiség is csatlakozott a kampányunkhoz. Olvassátok el Kocsis Tibor és Hadas Kriszta interjúját! Sorozatunk következő szereplőjéről pénteken olvashattok! Addig is nézzetek át a WMN.hu-ra, ahol a kampány többi szereplőivel is találkozhattok, köztük D. Tóth Kirsztával.