Ki számít stílusosnak? Mit jelent a jólöltözöttség? Vajon az jobb, ha valaki télen-nyáron talpig feketében jár, vagy az, ha nap, mint nap madárijesztőnek öltözik, magára dobálva random módon mindent, amit a szekrényben talál?
Az utóbbi években furcsa biznisszé nőtte ki magát a street style fotózás. Míg a divathetek korábban egy szűk, szakmai közönségnek szóltak, az utóbbi években a blogok térnyerésével és a street style fotók kultuszával inkább egy össznépi karneválra hasonlítanak leginkább. A kifutós trendek helyett (mellett?), pedig egyre inkább az utcai divatikonok stílusa válik mérvadóvá. De vajon tényleg jó ötlet madárijesztőnek öltözni?
Talán furcsa, hogy ezt éppen egy blogon írom, de szeretném leszögezni: nem általánosítok, és szerintem a bloggerség nem egyenlő azzal, hogy karneváli szettekben jár az ember éjjel-nappal. Divatszerkesztőként vagy stylistként sem kötelező papagájként szaladgálni. Persze az egyéniséggel és a kreativitással semmi baj. Sőt! Viszont a (többségében szponzoroktól kapott) ruhák és kiegészítők ész nélküli egymásra halmozása számomra érthetetlen dolog.
Én a stílussal kapcsolatban Anna Wintourral, az amerikai Vogue főszerkesztőjével értek egyet, aki szerint egy farmer-póló összeállítás is lehet épp annyira divatos, mint egy Oscar de la Renta báli ruha. Vagyis nem az számít, amit viselünk, hanem az, ahogy tesszük mindezt. Lehet, hogy a farmer felhajtása, a blúz gombolása, vagy éppen a kiegészítők miatt lesz egyéni az, amit viselünk. És ebben az is benne van, hogy lehet olyan személyiség, akinek a madárijesztőt idéző szett igenis jól áll. De nem biztos, hogy ezt mindenkinek vakon kell követni és másolni.
