„Az vagy, amit megeszel” – mondják, de hogy ennyire borzalmas lenne a helyzet, arra én sem gondoltam. Az egészséges táplálkozási divatok jönnek-mennek, de ne ámítsuk magunkat, ugyanis a 21. századra eljutottunk oda, hogy a laboratóriumi ízekkel felturbózott ételek baktériumok izzadmányából, kacsatollból, fűrészporból és penészgomba végtermékéből vannak. Íme, pár sokkoló információ!

Napjaink egyik legnagyobb maffiája a világhatalommá szerveződött ízipar, amelyben laboratóriumi körülmények között (titkos) aromákkal, ízfokozókkal teszik fogyaszthatóvá a szintetikus, íztelen ételeket. Ez azt jelenti, hogy összesen húszezer élelmiszer adalékot forgalmaznak, és több, mint hétezer mesterséges aromát használnak fel minden nap. Olyan szinten vagyunk megvezetve, hogy több, mint 90% az esélye annak, hogy nem azt esszük, amit valójában hinni vélünk. Jöhetnek szuperkaják, próbálhatunk organikus, fair trade vagy éppen bio élelmiszerhez jutni, de a valóság nem is állhatna távolabb ettől. Íme, egy-két igazán sokkoló információ, amit jó ha tudsz, amikor legközelebb kakaót iszol, eper joghurtot eszel, vagy éppen incsi-fincsi péksütit majszolsz.

Persze, igyekszünk odafigyelni, hogy mit viszünk be a szervezetünkbe, hiszen tudatosan élő társadalom vagyunk. Megtanultunk egészségesen főzni, vitalizáló smoothiekat készíteni, megeszünk mindent, hogy szép legyen a bőrünk, hogy fogyjunk és egészségesen táplálkozzunk a munkahelyen is. Arra is rájöttünk, hogy a zéró kalória és a "szénhidrát, ami fogyaszt" nem létezik. Szóval nagyjából próbáljuk menteni a menthetőt, legalábbis elhitetjük magunkkal mindezt. Viszont az agyunkra ható kémiai ízfokozók és mesterséges ízek olyanok, mint a kábítószer: illúziót eszünk, kémiailag befolyásolt szintetikus alapanyagokból és emberi fogyasztásra nem alkalmas adalékokból.

Ha már szóba került az eper, akkor érdemes megjegyezni, hogy minden, amit a világon eper ízben elkészítenek, az valójában mesterséges íz. Ugyanis a Föld teljes epertermelése a naponta legyártott eper ízű ételek (fagylalt, joghurt, dzsem, puding, desszertek) 0,5%-át sem fedezi. Na igen, de akkor mit eszünk helyette? Mi lehet ez az íz? Egészen egy németországi városkáig, Holzmindenig kell elmenni a válaszért, ahol ausztrál fűrészporból, alkohol, víz és néhány „titkos” összetevő felhasználásával megalkotják az ízlelőbimbóknak oly finom eper ízt.

De hogy fokozzuk a sokkélményt, érdemes megemlíteni még pár „ízletes” terméket, amit emberek milliói esznek meg naponta például Amerikában a következő vállalatok végtermékeként.

Egy konszern például baktériumokból készít kávétejszínt és krémsajtot, egy másik vörös áfonyából cseresznye ízt, ricinusolajból pedig őszibarack-aromát varázsol. De ahhoz kell igazán gyomor, ami most jön! Az Athlon vállalat madártollból péksüteményt, a General Food vízből, fehérjéből, és valamiféle gyanús zsiradékból műszalonnát gyárt. A Procter&Gamble a gyapotszálat is képes fogyaszthatóvá tenni, mégpedig úgy, hogy kenyeret készít belőle. De a bolti citromé is valójában csak egy penészgomba „váladéka”, az édes ízt idomított baktériumok gyártják, a savanyú érzetért pedig mikroorganizmusok „izzadmányát” használják fel.

Ma már eljutottunk oda, hogy illúziót fogyasztunk minden csatornán, miközben hihetetlen méreteket ölt az emberi pazarlás az élelmiszer fogyasztás terén. A Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyar Élelmiszerbank Egyesület közös felmérése alapján Magyarországon az élelmiszer hulladék értéke meghaladja a 200 milliárd forintot, ami nagyjából 1 millió tonna élelmiszert jelent egy évben. (És ez csak Magyarország!!!)

„Az íz az ételek lelke” – és aki az ételt befolyásolja, az az életünket is manipulálja. Ha belegondolunk, az íz a táplálkozás egyik legfontosabb funkciója, ami azonnal hatással van a szervezetünkre és az agyunkra egyaránt. Ha már az első pillanatban becsapnak minket, akkor tényleg rá kell ébredjünk, hogy mi bármit benyelünk és megeszünk, és ezzel elveszítjük az eredeti ízzel való kapcsolatunkat. A fast foodon nevelkedett generáció, azaz mi, már nem ismerjük az ételek eredeti összetevőinek az ízvilágát. A legújabb generáció például soha életében nem szagolt vargányát… erre az egyik aromagyár mérnöke csak annyit mond: „Az élvezet a fantázia dolga” – már akinek.

 OLVASS MÉG TÖBB STÍLER CIKKET!

Fanszőrzetdivat az elmúlt 100 évben

5 leggyakoribb szépségápolási hiba férfiaknál

7 furcsa edzőtermi szokás

8 ruha, aminek nincs helye egy 30 feletti férfi gardróbjában